A láthatatlan légió

Hallották hírét a Láthatatlan Légiónak? Nem? Akkor bizonyára sohasem jártak még olyan afrikai városban, amelyben hely?rség fekszik. Vagy ha jártak is ilyen városban, talán elkerülték azokat a kedélyes helyeket, ahová a szórakozni és verekedni vágyó szerény málhahordók, munka nélküli er?m?vészek és kedélyes közlegények járnak, hogy üres óráikat és köteked? cimboráikat agyonverjék.” Sir Oliver Yollandnek, Denham vicclapba ill?en tájékozatlan örökös grófjának, ördög tudja, miért, szenvedélye az olajkutatás. Magánhadsereget toboroztat, s nekiindul a Szaharának kissé szedett-vedett légiójával. Számos furcsaság akad a kis sereg körül, így például a talpig fekete egyenruhás, fekete napszemüveges legionáriusok hátizsák helyett kezükben fekete lakktáskát visznek, a sorakozóhoz pedig Aida indulóját fújja az ezüsttrombitás. A menet végén egy gebével vontatott rozoga tiszti konflis halad, a bakon cilinderes parádés kocsis ül, s a tábornok valamilyen rejtélyes oknál fogva egy t?zoltótiszt kimen?ruháját viseli. Az olvasó e regényben az Afrikaszerte legendássá vált kísértetlégió kalandjait ismerheti meg, s egyúttal választ kaphat arra a kérdésre is, minek egy szaharai expedícióhoz negyven teniszüt?...